A múltnak nincs hatalma a jelen pillanat felett.
A boldogtalanságnak soha nem valamely helyzet az elsődleges oka, hanem az, amit arról gondolsz.
"Amit hagyományosan "szeretetnek" hívnak, az az ego stratégiája az önátadás elkerülésére. Valaki mástól várod, hogy megadja azt, ami valójában csak az önátadás állapotában érkezhet meg hozzád. Az ego ezt a személyt használja helyettesítőként, hogy ne kelljen feladnia önmagát. A spanyol nyelv a legőszintébb ebben a tekintetben. Ugyanazt az igét – te quiero – használja, amikor azt mondja: "szeretlek", és amikor azt: "akarlak". Az ego számára szeretni és akarni valamit ugyanazt jelenti, míg a valódi szeretetben nincs akarás, nincsen vágy a birtoklásra vagy a másik megváltoztatására. Az ego kiszemel valakit és különlegessé teszi. Ezt a személyt használja, hogy elfedje az elégedetlenség, a "nem elég" állandóan lappangó érzését, a haragot és gyűlöletet, melyek igen közel állnak egymáshoz. Ezek az emberi lényben mélyen gyökerező érzések elválaszthatatlanok az egoista állapottól."
A szenvedésre addig van szükség, míg rá nem jössz, hogy szükségtelen.
A szenvedésre addig van szükség, míg rá nem jössz, hogy szükségtelen.