Kempis Tamás 1380 – 1471
Késő középkori holland bibliamásoló, latin nyelven író teológus, keresztény misztikus, egyházi író, az Ágostonos kanonokrend szerzetese, a devotio a devotio moderna legismertebb alakja.
Isten odaönti áldását, ahol üres edényt talál.
Más hibáinak elviselésében türelemre törekedjél, mert benned is elég sok van, amit másnak kell eltűrnie.
Használd az ideigvaló javakat, kívánd az örökkévalókat.
Az önzés többet árt neked, mint bármi a világon.
Ezen a földön ne készülj nagy nyugalomra, inkább nagy béketűrésre.
Legalább tűrd békével, ha örömmel nem győzöd.
Időnként jót tesznek nekünk a bajok és nehézségek, mert gyakran visszahívnak minket a szívünkbe… így Istenbe kell belegyökereznünk, hogy ne kelljen vigasztalást keresnünk sehol máshol.
Nagy dolog a szeretet. Valóban nagy jó, mely egyedül könnyít minden terhet, és egyaránt elvisel minden egyenetlent. A szeretet futván fut, örül, szalad és fel nem tartóztatható. Mindent elhagy, hogy mindent elnyerjen. A szeretet nem ismer határt, hanem minden módfelett buzgón lángol. A szeretet terhet nem érez, fáradságot nem szenved, többre vállalkozik, mintsem elbírná.
A szeretet lehetetlenséget nem ismer, mert azt állítja, hogy mindenhez van ereje.<>br>
A szeretet vigyáz. Szunnyadván nem alszik, elfáradván meg nem bágyad, szorongattatván meg nem szorul, félvén nem retteg, hanem mint a sebes láng és égő fáklya felverődik és bátran átmegy mindenen.
Este mindig vidám leszel, ha a napot hasznosan töltötted.
Mások hibáinak és akármilyen gyarlóságainak elviselésében türelemre törekedjél; mert tebenned is elég sok van, amit másnak kell eltűrnie.

